Országszerte aktívan

2019. november 28-29. között szervezte meg az első Aktív Magyarország Konferenciát az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ.

Az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ idén július végén jött létre. A Központnak két fontos feladata van: egyrészt a hazai aktív turisztikai fejlesztések koordinálása, másrészt Magyarország természeti kincseinek megismertetése, illetve az aktív életmód népszerűsítése. A márciusban létrejött szervezet egy hálózatot szeretne kialakítani a térségi szereplők részvételével. Ennek első lépéseként szervezte meg Budapesten az Aktív Magyarország Konferenciát.

250 résztvevő gyűlt össze a Bálna épületében: erdészetek, nemzeti parkok vezetői, minisztériumi döntéshozók, szállásadók, térségfejlesztők osztották meg tapasztalataikat egymással. A rendezvényt Révész Máriusz, aktív Magyarországért felelős kormánybiztos nyitotta meg. Beszédében ismertette az elmúlt évek eredményeit: 2010 óta több mint 100 erdei szállást újítottak fel, 45 látogatóközpont és több kilátó épült vagy újult meg. 137 vízitúra-megállóhely fejlesztése indult meg, vízitúra-szervező applikáció készült, 4 helyen új via ferrata útvonal épül. A kormánybiztos elmondta, hogy a fejlesztések összefogására elindul az Aktív Magyarország Program, amelyet a kormánybiztosság irányításával az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ hajt végre.

Dr. Nagy István agrárminiszter előadásában elmondta, hogy tárcája szeretné közelebb vinni az emberekhez a természetet, ennek érdekében a most záruló EU-ciklusban több mint 40 milliárd forint jutott hazai és uniós forrásból a természeti értékek megőrzését és bemutatását célzó beruházásokra. Az agrárminisztérium irányítása alá tartozó állami erdészeti társaságok és nemzeti parkok több száz közjóléti fejlesztést hajtottak végre az elmúlt években, hogy népszerűbbé tegyék a hazai erdőket a természetjárók számára.

Baráth Gergely, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója elmondta: a nyár végén megalakult szervezet feladata többek között koordinálni az ökoturisztikai fejlesztéseket, illetve segítséget nyújtani a régiós programcsomagok összeállításában, azok kommunikálásában. Végső soron a Központ célja, hogy a közreműködésével növekedjen a természetjáró, a természetet óvó, környezettudatos emberek száma.

Az első nap előadásainak középpontjában a térségi együttműködések voltak, illetve az, hogy az aktív turizmusban elengedhetetlen a hálózati szemlélet meghonosítása. A térségi együttműködésekben az állami, önkormányzati és piaci szerepvállalók közösen alkothatnak turisztikai termékeket. Előtérbe került, hogy a pontszerű fejlesztések, és az egy-egy nagy turisztikai attrakció fejlesztése helyett több kisebb, egymással összefüggő fejlesztésre van szükség. Petényi Mirkó, az AÖFK kommunikációs igazgatója rámutatott, hogy a kerékpárutak, folyók, turistautak természetes hálózatot alkotnak, amelyek mentén olyan szolgáltatásokat kell nyújtani, amelyek kiszolgálják az aktív turisták igényeit.

Az előadások során többek között szó esett a GINOP-pályázatok felhasználási tapasztalatairól. Bodor Ádám az EuroVelo fejlesztési irányait mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a kerékpáros turizmus sokkal fenntarthatóbb, mint a hagyományos tömegturizmus, illetve lényegesen több bevételt tud termelni a helyi szolgáltatóknak és termelőknek.  Dr. Salamin Géza, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke a szolgáltatók, termékek, szállások és attrakciók összhangját mutatta be. Ezek együtt képesek vonzó turisztikai célpontot jelenteni a vendégek számára, a térségi tervezés szemléletét adta át.

A kerekasztal-beszélgetéseken résztvevők a nemzeti parkok, erdészetek gyakorlatait vitatták meg, de a média és turizmus kapcsolata is előkerült. A figyelemreméltó hazai projektek mellett az osztrák és szlovén jó gyakorlatokat ismerhették meg a résztvevők. Ezen a kerekasztalon szó volt arról, hogy egy-egy attrakció helyett csomagajánlatokkal lehet elérni legjobban a turistákat. Fontos, hogy minél egyszerűbben, felhasználóbarát módon foglalhassák le a teljes pihenésük programját az utazni vágyók. A csütörtöki nap megkoronázásaként Máté Bence természetfotós kalandjait élvezhette a közönség. Előadásában külön hangsúlyt fektetett arra, hogy bemutassa a fotós lesek milyen jelentős ökoturisztikai vonzerővel bírnak.

A második napon elhangzottak az egyház szempontjai is, de továbbra is a térségfejlesztésé, kistérségfejlesztésé volt a főszerep. Eperjesi Tamás, a Magyar Református Egyház felzárkózási területekért felelős vezetője a hazai zöld utakon keresztül kis falvak együttműködéséről beszélt, illetve arról, hogy egy-egy fesztivál milyen hatással lehet egy kistelepülés életére. Kerekasztal-beszélgetésen fesztiválok szervezői mutatták be, hogy aktív programok hogyan egészíthetik ki jól egy hagyományos fesztivál programját. Mártonné Máthé Kinga, a Magyar Természetjáró Szövetség marketingkommunikációs igazgatója bemutatta az aktív turisztikára épülő fesztiválok nehézségeit, illetve a fesztivál szervezés más fajta megközelítését, ha kifejezetten aktív turizmus áll a középpontban. Pósfai Gábor, a Decathlon Austria ügyvezető igazgatója az európai outdoor trendeket osztotta meg. Előadásában elmondta, hogy a Decathlon egyik legfontosabb bevételét a túrázáshoz kapcsolódó termékek értékesítése jelenti. A konferencián Steigervald Krisztián generációkutató bemutatta, hogy a különböző generációk egészen másképpen közelítik meg a pihenést, nyaralást is. A generációk különböző attitűdjeit a szolgáltatóknak, illetve a szolgáltatásokhoz kapcsolódó kommunikációnak is le kell követnie.

A konferencia teljes programja itt olvasható.