Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia 2030

Röviden a Stratégiáról

A stratégiaalkotás első lépéseként a Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia készítését kezdtük el, melyet széleskörű megalapozó munkát követően az egyes jármódok szakértőivel, szövetségeivel folytatott partneri egyeztetések eredményeire, részükről megfogalmazott javaslatokra építve készítünk. A Stratégia intézkedései a fejlesztendő vonzerőkre, az aktív turizmus ágazatainak (kerékpáros, vízi-, gyalogos, sí-, vitorlás és lovas turizmus) úthálózataira, attrakcióira, szolgáltatásaira, kommunikációjára és szervezeti rendszerére fókuszálnak. A Stratégiában nagy hangsúlyt kap a fiatal célcsoportok bevonása és a szemléletformálás.

A Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia 2030 projekt részletes leírása

Az aktív turizmus világszerte, így hazánkban is erősödő ágazat a turizmus szektorán belül, a 2020-as év pedig további élénkülést hozott ezen a téren. A pozitív tendenciák adta lehetőségek kiaknázásához azonban Magyarországnak is szüksége van egy hosszú távú fejlesztési stratégiára. Ezt a szerepet kívánja betölteni a Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia 2030. A dokumentum a hat fő jármód köré épül, melyek a következők: gyalogos természetjárás, kerékpáros, vízi, sí, vitorlás és a lovas turizmus. A kiemelt mozgásformák mellett a szabadidősport, a sziklamászás, a kite surf és egyéb kisebb bázissal rendelkező jármódok is a Stratégia részét képezik.

A Stratégia követi a stratégiaalkotásra vonatkozó 38/2012. (III. 12.) kormányrendelet 13. bekezdésében foglalt tartalmi felépítést, és ennek megfelelően öt részből áll:

  1. Helyzetfeltárás
  2. Jövőkép és célkitűzés
  3. Koncepció és a megvalósítás alapelvei
  4. Cselekvési terv
  5. Eszközrendszer

A dokumentum összeállítását széleskörű kutatási munkafázis előzte meg, melyet többlépcsős egyeztetési szakasz követett az ágazat szakértőinek és az érintett sportágak szakszövetségeinek részvételével.

A Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia alapját átfogó helyzetelemzési dokumentum alkotja, mely a korábban megvalósuló fejlesztések mellett az egyes jármódok és térségek vonzerőit, az aktív turisztikai infrastruktúra-hálózatokat, az elérhető szolgáltatásokat, az információs és promóciós csatornák működését, valamint az aktív turizmus területén tevékenykedő térségi, országos és jármód-specifikus szervezetek tevékenységeivel kapcsolatos jelenlegi állapotot foglalja össze.

A helyzetfeltárás tapasztalatai alapján a Stratégia kiindulópontjaként olyan alapelveket határoztunk meg, melyek elengedhetetlenek az általunk meghatározott vízió sikeres megvalósításának érdekében. Ezek körében a legfontosabbnak a térségi gondolkodás bizonyult, melynek előfeltétele, hogy az egyes térségekben minden célcsoport kortól és kondíciótól függetlenül megtalálja a saját aktív kikapcsolódását. Ehhez szükségszerű a minőségi, helyben elérhető szolgáltatási és termékszínvonal erősítése és megtartása, valamint olyan egységes szolgáltatási hálózatok létrehozása, melyek – összehangolt információs és kommunikációs csatornákkal kiegészülve – a helyi gazdaság és társadalmi jólét mozgatórugójaként funkcionálhatnak. Az aktív turisztikai vonzerők egyik legfontosabb feltétele a rendezett útvonalhálózat, ezért a Stratégia külön fejezetben taglalja az útvonal-infrastruktúrára vonatkozó meglátásokat és javaslatokat a hat kiemelt jármód tekintetében, érintve a közösségi közlekedés és a természeti aktivitások be- és kilépő pontjaként szolgáló gépjármű-parkolók helyzetét is. A fejlesztések alapja azonban mindenek előtt egy olyan egységes is kiegyensúlyozott, átlátható szervezeti és finanszírozási rendszer kialakítása, mely stabilizálja a humán erőforrások és a pénzügyi kapacitás felhasználását.

A Stratégia 17 nagyobb és 7 kisebb kiemelt fejlesztési térséget nevesít. A térségek az országos és nemzetközi szintű úthálózatokra vannak felfűzve, mely megalapozza egy országos aktív turisztikai kínálat létrehozását.

Úgy gondoljuk, hogy az aktív turizmus az egészséges és környezettudatos életmód egyik legjobb eszköze, ezért a Stratégia jövőképe az aktív turisztikai fejlesztések pozitív társadalmi hatásaira helyezi a hangsúlyt. Ez az elképzelés szorosan kapcsolódik ahhoz a kormányzati törekvéshez, hogy Magyarország 10 éven belül a legélhetőbb európai országok közé tartozzon.

A jövőkép megállapításait alapul véve – az egyes jármódok képviselőinek részvételével – meghatároztuk a következő évtizedben megvalósuló aktív turisztikai fejlesztések öt kiemelt társadalmi célját. (1) Elsődleges célunk, hogy a lakosság egészségi állapotának javításában jelentős szerepet játsszon az aktív turizmus, az aktív kikapcsolódás, és hogy az emberek egyre több időt töltsenek a természetben. Ennek érdekében olyan aktív turisztikai fejlesztéseket tűzünk ki célul, mely minden korosztály számára megfelelő lehetőségeket kínál, hozzájárulva a lakosság fizikális és mentális egészségének megőrzéséhez. (2) Célunk, hogy az aktív turizmus képviseljen jelentős értéket a nemzetgazdaság szempontjából is, és (3) járuljon hozzá a vidékfejlesztéshez, az elmaradott rurális térségek társadalmi és gazdasági problémáinak mérsékléséhez. (4) Fontosnak tartjuk, hogy a gazdasági megtérülés mellett az ország minden térségében elérhető látnivalók és szolgáltatások járuljanak hozzá a helyi és a nemzeti identitás erősödéséhez. (5) Természeti értékeink védelmét szem előtt tartva elengedhetetlen, hogy az aktív turizmus által kifejtett környezeti terhelés mérséklődjön, és a fejlesztések a fenntarthatóság jegyében valósuljanak meg.

A célok elérését az intézkedések öt csoportja segíti. Ezek a vonzerő (1), az úthálózat (2), a szolgáltatás (3) fejlesztés, az információ, marketing, promóció és kommunikáció (4), valamint a koordináció és a menedzsment (5) fejlesztési elemeit megfogalmazó csomagok. Az intézkedések – a helyzetértékelés és a jövőképben megfogalmazott legfontosabb hiányok és legerősebb potenciálok figyelembevételével – mind az aktív turizmus magyarországi erősödését, annak valamennyi társadalmi, gazdasági és környezeti hasznának kiaknázását támogatja.