Börzsöny

A Börzsöny-Dunakanyar térsége ma elsősorban a belföldi turisták körében kedvelt úticél, bár az elmúlt tíz évben növekedett a külföldi, különösen a visegrádi országokból érkező látogatók száma is. A térség azonban – fővároshoz való közelsége miatt is -, inkább fél-egy napos desztinációnak számít, nyáron és ősszel, elsősorban a (hosszú) hétvégéken keresik fel a legtöbben, legnagyobb arányban Budapestről és az agglomerációból. A Dunakanyarban már a túlturistásodás jelei is megjelennek, miközben a térség nagy része még kevéssé ismert, holott számos attrakciója alkalmassá tenné népszerűbb kirándulóhellyé válásra.

A Stratégia 2030-ra azt tűzi ki, hogy a Börzsöny-Dunakanyar térsége Magyarország – a külföldiek körében is – egyik legismertebb, könnyen elérhető, egynapos vízi turisztikai helyszíne és hegyikerékpáros desztinációja, a fővárosi természetjárók egyik legnépszerűbb gyalogos kirándulóhelye legyen. Mindezt úgy megvalósítva, hogy helyiek számára a turizmusból fakadó előnyök, s nem a hátrányok érvényesülnek, s a vendégforgalom területi koncentrációjának oldásával a dunakanyari települések élhetősége is javítható. Cél, hogy a stratégia megvalósításával egyes térségek túlturistásodása oldódjon, míg a kevésbé frekventáltabb részeket jobban integrálódjanak az aktív turisztikai térségbe.

Az aktív turizmus fejlesztése a Börzsöny-Dunakanyar egészére kiterjed, ám az egyes térségek között egyfajta munkamegosztás, specializálódás kialakul. A térségen belül önálló kínálattal jelentkeznek a különböző táji és természeti attrakciókkal rendelkező területek, mint a Dunakanyar, a Magas-Börzsöny, az Északi-Börzsöny, a Naszály, az Ipoly-mente és a Nógrádi medence dimbes-dombos területei. A térségben elsősorban a közlekedési csomópontokhoz kapcsolódva (vasút- és hajóállomások, buszmegállók) számos turisztikai csomópont fejlődik, ahol több aktív turisztikai jármód fejlesztése is összekapcsolódik.

A Stratégia egy kívánatos közlekedési koncepciót is felvázol, hiszen látható, hogy a turisztikai fejlesztések mellett a térség közlekedési rendszerét is alapvetően át kell alakítani, elmozdítva a fenntartható irányba. Preferált a közösségi közlekedés előtérbe helyezése, a belső járműforgalom terhelésének erőteljes csökkentése. A Börzsöny-Dunakanyar térség kaputérségeiben létrejövő szolgáltató bázisok a külső pontokon megfelelő mennyiségű parkolási lehetőséggel, eszközbérlési lehetőséggel, vonzó szolgáltatásokkal állítják meg a térségbe érkezőket, s indítják útra a hegy belseje felé, személyre szabottan felkínálva nekik a legmaradandóbb élményeket nyújtó programcsomagokat. Mindehhez hozzájárul az aktív turisták igényeit kielégítő, térségi hálózatba szerveződött szolgáltatók és vendéglátók vonzó kínálata.

Mindezért a Stratégia területileg is értelmezhető, a néhány órástól a több naposig terjedő, egy vagy több jármódot érintő versenyképes és vonzó élmény megteremtését szolgáló élménycsomagokat fogalmaz meg, elsősorban a hazai vendégek további vonzására. A célok illeszkednek a Börzsöny-Dunakanyar térség aktív turisztikai mottójához: „HEGYEN-VÖLGYÖN, KÉKEN-ZÖLDÖN – Aktívan az ország zöld vulkánján és -panorámatúraútjain!”

A stratégiaalkotás folyamata széleskörű partnerségen alapul, bevonva az aktív turisztikai térségbe tartozó két megye (Pest és Nógrád) 39 települését, az egyes aktív turisztikai jármódokhoz kapcsolódó helyi és országos szervezeteket, turisztikai szereplőket, szolgáltatókat.

Mellékletek

Térségi lehatárolás

Börzsöny helyzetértékelés (PDF)

Börzsöny: célrendszer, élménycsomag (PDF)

Börzsöny cselekvési terv (PDF)