A Börzsöny-Dunakanyar térsége ma elsősorban a belföldi turisták körében kedvelt úticél, bár az elmúlt tíz évben növekedett a külföldi, különösen a visegrádi országokból érkező látogatók száma is. A térség jelenleg – fővároshoz való közelsége miatt is -, inkább fél-egy napos desztinációnak számít. Nyáron és ősszel, elsősorban a (hosszú) hétvégéken keresik fel a legtöbben, legnagyobb arányban Budapestről és az agglomerációból. Az utóbbi években a Dunakanyarban már a túlturistásodás jelei is megjelentek, miközben a térség nagy része még kevéssé ismert, holott számos attrakciója alkalmassá tenné, hogy népszerűbb kirándulóhellyé válhasson.
A Stratégia jövőképe szerint, 2030-ra a Börzsöny-Dunakanyar térsége a budapesti agglomerációban élők egyik legnépszerűbb aktív turisztikai desztinációja legyen, úgy, hogy a helyiek számára a turizmusból fakadó előnyök, s nem a hátrányok érvényesülnek, illeszkedve a térség aktív turisztikai mottójához:
„HEGYEN-VÖLGYÖN, KÉKEN-ZÖLDÖN! Aktívan az ország zöld vulkánján és panorámaútjain!”
A jövőkép eléréséhez kapcsolódóan három átfogó célt fogalmaz meg a Stratégia. E célok kijelölik a helyzetértékelésben megfogalmazott kihívásokra adott válaszok irányait:
- Közlekedésből eredő környezetterhelés csökkentése
- Fenntartható és környezettudatos turizmusfejlesztés
- Helyi adottságokra alapozott infrastruktúra és szolgáltatásfejlesztés
Turisztikai szempontból a térség markánsan elkülöníthető területi egységekre osztható, ahol az aktív turisztikai keresleti és kínálati elemek eltérő mixével találkozhatunk. Ezek a területi egységek a Dunakanyar, a Börzsöny, az Ipoly-mente, Nógrád, valamint a Naszály térsége, melyekre külön területi célok kerültek megfogalmazásra:
- DUNAKANYAR – Turizmusból fakadó konfliktusok oldása, aktív turisták arányának növelése
- BÖRZSÖNY – Az itt-tartózkodás meghosszabbítása komplex, aktív turisztikai élményláncok kialakításával
- IPOLY-MENTE ÉS NÓGRÁD – Helyi tradíciókra alapozott aktív szelíd turizmus fejlesztése
- NASZÁLY – A térség ismertségének növelése, megnyitása