Mátra

A stratégiaalkotás folyamata széleskörű partnerségen alapul, bevonva az aktív turisztikai térség magterületéhez tartozó 2 megye (Heves és Nógrád) 33 települését, az egyes aktív turisztikai jármódokhoz kapcsolódó helyi és országos szervezeteket, turisztikai szereplőket, szolgáltatókat.

A Mátra az aktív turizmus területén már ma is jó adottságokkal, ugyanakkor számos területen kihasználatlan potenciállal rendelkezik. A Mátra turizmusa az elmúlt 10 évben dinamikusan fejlődött mind a vendégszám, mind a vendégéjszakák tekintetében. A dinamikus növekedés ellenére a térség továbbra is leginkább a pár órás, fél napos kirándulások célállomása, vendégéjszakát is generáló itt-tartózkodás elsősorban a gyógy- és wellness szolgáltatást nyújtó szállodákhoz kapcsolódik. Ugyanakkor a turisztikai térségek közül éppen a Mátra az, melynek fő fejlesztési iránya az aktív turizmus lehet.

A Stratégia 2030-ra azt tűzi ki, hogy a Mátra legyen Magyarország legnépszerűbb négyévszakos aktív turisztikai desztinációja. Azaz a Mátra mind a négy évszakban vonzza a kihívásra és feltöltődésre vágyó fiatal és idősebb túrázókat, kerékpárosokat, sízőket, akik egyre nagyobb arányban akár két-három napot is a térségben töltenek. Mindehhez hozzájárul az aktív turisták igényeit kielégítő, térségi hálózatba szerveződött szolgáltatók és vendéglátók a Mátra egész területén vonzó kínálata.

A Stratégia kiemelt hangsúlyt helyez azon értékek védelmére, megőrzésére, melyek a Mátrát turisztikai desztinációvá teszik: az erdők, a vizek, a csend, a nyugalom, a tiszta levegő, s természetesen a meglévő táji és természeti attrakciók. A cél fontos eleme, hogy úgy növekedjen a Mátra turizmusa, úgy valósuljanak meg – fenntartható léptékű – attrakciófejlesztések, hogy ez ne veszélyeztesse a környezet eltartóképességét, egyensúlyát. Ezért is a stratégia a tömegturizmus helyett a szelíd turizmust helyezi fókuszba. Ugyanakkor fontosnak tartja kiemelni, hogy Kékestető fejlesztése elengedhetetlen. Az ország tetejét Magyarország látványos, nemzetközi szinten is ismert és versenyképes, számos turisztikai attrakcióval rendelkező, növekvő számú látogatót vonzó, emblematikus hegycsúcsává kell tenni, melyet a térség fejlődő közlekedési és parkolási infrastruktúrának köszönhetően mégis kisebb környezetterhelés fog jellemezni, megőrizve annak természetközeliségét.

Kiemelkedő fontosságú ugyanis, hogy 2030-ban a Mátra egy olyan zöld táj legyen, mely nem szenved az autóforgalom zajától, a levegőszennyezésétől és a zsúfoltságtól, s az idelátogató turisták egyre nagyobb része már a hegy tövében megváljon gépjárművétől, vagy eleve közösségi közlekedéssel, kerékpárral érkezzen a térségbe.

A Stratégia célja, hogy az aktív turizmus fejlesztése a Mátra egészére kiterjedjen, az egyes térségek között kialakuljon egyfajta munkamegosztás, specializálódás. Az egyes jármódok fejlődése egymástól területileg is elkülönüljön, s noha vannak találkozási pontok, de az egyes jármódok egymást ne zavarják, miközben a nagyobb csomópontokban lehetőséget is kínáljanak a „módváltásra” (attrakciók, eszközbérlés, szolgáltatások stb.). Ilyen csomópontok a leglátogatottabb attrakciók környezetében, valamint a tavak térségében fejlődhetnek.

Mindezért a Stratégia területileg is értelmezhető, a néhány órástól a több naposig terjedő, egy vagy több jármódot érintő versenyképes és vonzó élmény megteremtését szolgáló élménycsomagokat fogalmaz meg, elsősorban a hazai vendégek további vonzására. Ezzel a Mátrát nem aktív turisztikai céllal felkeresők is egyre nagyobb számban vehetik igénybe az aktív turisztikai programcsomagokat.

Mindezek a célok illeszkednek a mátrai turizmus mottójához: „Magasan a legjobb, minden évszakban!”

Mellékletek

Mátra: helyzetfeltárás (PDF)

Mátra: jövőkép és célrendszer (PDF)

Mátra: cselekvési terv és projekttervek (PDF)