Az aktív turizmus világszerte, így hazánkban is erősödő ágazat a turizmus szektorán belül. A pozitív tendenciák adta lehetőségek kiaknázásához a szektor számára szükségessé vált egy szakpolitikai alapdokumentum megalkotása, mely meghatározza a hosszú távú fejlesztési stratégiát. Ezt a szerepet kívánja betölteni a Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia. A dokumentum hat fő túratípus a gyalogos természetjárás, a kerékpáros, a vízi, a sí, a vitorlás és a lovas turizmus, valamint egyéb kisebb bázissal rendelkező aktív tevékenységek köré épül. A tartalom a hazai aktív turizmus szereplőivel közösen, velük partnerségben készült, így kijelenthető, hogy szakmai konszenzuson alapuló célokat és intézkedéseket tartalmazó hiánypótló dokumentum jött létre. A Kormány 1187/2023. (V. 12.) Korm. határozattal elfogadta a Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia 2030-at.
A Stratégia követi a stratégiaalkotásra vonatkozó 38/2012. (III. 12.) kormányrendeletben foglalt tartalmi felépítést. A dokumentum összeállítását széleskörű kutatási munkafázis előzte meg, melyet többlépcsős egyeztetési szakasz követett az ágazat szakértőinek és az érintett szakmai szervezetek részvételével. Az itt összegyűjtött információ beépítésre került az átfogó helyzetfeltáró munkarészbe. A helyzetfeltárásban a dokumentum írásakor aktuális állapot kerül összefoglalásra. Mindez a korábban megvalósuló fejlesztések mellett az egyes túratípusok és térségek vonzerőinek, az aktív turisztikai infrastruktúra-hálózatoknak, az elérhető szolgáltatásoknak, az információs és promóciós csatornák működésének, valamint az aktív turizmus területén tevékenykedő térségi és országos szervezetek tevékenységeinek vizsgálatával valósul meg.
A helyzetfeltárás tapasztalatai alapján a Stratégia fenntartható megvalósításához alapelvek kerültek meghatározásra. Ezek körében a legfontosabb a térségi gondolkodás, a Stratégia 18 nagyobb és 8 kisebb fejlesztési térséget nevesít. A térségek közötti átjárhatóságot az országos és nemzetközi szintű úthálózatok biztosítják. Térségi szinten szükségszerű a minőségi, helyben elérhető szolgáltatási és termékszínvonal erősítése és megtartása, valamint olyan egységes térségi szolgáltatási hálózatok létrehozása, melyek – összehangolt információs és kommunikációs csatornákkal kiegészülve – a helyi gazdaság és társadalmi jólét mozgatórugójaként funkcionálhatnak. Fontos feltétel a rendezett útvonalhálózat, a megfelelően kiépített és ellátott belépőpontok, valamint a minőségi kommunikáció. A fejlesztések alapja ezek mellett az egységes, kiegyensúlyozott, átlátható szervezeti és finanszírozási rendszer, mely stabilizálja a humán erőforrások és a pénzügyi kapacitás felhasználását.
Az aktív turizmus az egészséges és környezettudatos életmód népszerűsítésének egyik legjobb eszköze, ezért a Stratégia jövőképe és céljai az aktív turisztikai fejlesztések pozitív társadalmi hatásaira helyezi a hangsúlyt. Ez az elképzelés szorosan kapcsolódik ahhoz a kormányzati törekvéshez, miszerint Magyarország 10 éven belül a legélhetőbb európai országok közé kell tartozzon. A Stratégia öt kiemelt társadalmi célja: (1) A lakosság egészségi állapotának javítása az aktív turizmus eszközeivel. (2) Az aktív turizmus képviseljen jelentős értéket a nemzetgazdaság szempontjából is. (3) Járuljon hozzá a vidékfejlesztéshez, az elmaradott térségek társadalmi és gazdasági felzárkóztatásához. (4) A túrákkal az ország megismerésén keresztül járuljon hozzá a helyi és a nemzeti identitás erősödéséhez. (5) Természeti értékeink védelmét szem előtt tartva elengedhetetlen, hogy az aktív turizmus által kifejtett környezeti terhelés mérséklődjön, és a fejlesztések a fenntarthatóság jegyében valósuljanak meg. A célok elérését az intézkedések öt csoportja segíti. Ezek a vonzerő (1), az úthálózat (2), a szolgáltatások (3) az információ, marketing, promóció és kommunikáció (4), valamint a koordináció és a menedzsment (5) fejlesztési elemeit megfogalmazó csomagok.
Magyarország aktív turisztikai szempontból fontos térségei:
