Az Alföld déli részén elterülő Körösök völgye mind természeti értékekben, mind pedig kulturális örökségben, hagyományokban gazdag vidék, mely már jelenleg is sok turistát vonz a térségbe. Az idelátogatók elsődleges motivációja a gasztroturizmus, illetve a fürdő- és gyógyturizmus. A Stratégia célja, hogy a már most is népszerű turisztikai szegmensek mellett, azokat kiegészítve aktív kikapcsolódásra sarkallja az idelátogatókat, ezáltal bővítse az turisztikai kínálatot és növelje a térségben eltöltött vendégéjszakák számát.
A stratégiaalkotás folyamata alapos helyzetelemzésre és széleskörű partnerségre épült, a helyi igények és adottságok figyelembevételével, már a kezdetektől bevonva a térség önkormányzatait, az egyes aktív turisztikai túratípusokhoz kapcsolódó helyi és országos szervezeteket, turisztikai szereplőket és szolgáltatókat.
A stratégiaalkotás során a következő jövőkép került megfogalmazásra:
2030-ra a Körösök völgye az aktív egészségmegőrző pihenés legkedveltebb célpontja lesz az Alföldön. A térség szereplői egységesen a szelíd aktív turizmusra koncentrálva a nyugalom szigeteként hirdetik magukat, melyhez mottójuk: „Körösök völgye az Alföld rejtett kincse”.
Az átfogó célok a Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia alapelvei mentén kerültek kialakításra. A Körösök völgye térség aktív turisztikai fejlesztésében így a térségi gondolkodás, a célcsoport-orientált, környezetileg és gazdaságilag is fenntartható fejlesztés kiemelt szempontokként jelennek meg. Minderre azért van szükség, hogy elkerüljük a túlturizmusból, az átgondolatlan, pontszerű fejlesztésekből fakadó negatív hatásokat.
- Gazdasági és környezeti fenntarthatóság
- A túratípusok élmény alapú, komplex szemléletű összekapcsolása
- Körösök völgye identitás teremtés, hálózatos kiterjesztés
- A helyi adottságokat továbbfejlesztő, szolgáltatás- és tudásfejlesztés
- A szelíd aktív turizmus összekapcsolása a térség turisztikai kínálataival
Területi célok A Körösök völgye természeti, társadalmi, gazdasági és aktív turisztikai szempontból is egyenlőtlenségekkel küzd. A vonzerők, attrakciók eloszlása nem egyenletes, az infrastruktúrahálózat kiépültsége helyenként hiányos. A települések közötti tradicionális együttműködés is több részre tagolja a térséget. A különböző területegységeken jelentkező problémák kezelésére területi célokat jelöltünk ki. Fontos kiemelni, hogy az egyes területegységek közötti határvonalak nem élesek és a területi céloknak nem célja a térséget több kisebb részre szabdalni. Négy területet különítettünk el, a Körösszöget, Körösmentét, Körös-Sárrétet és a Felső-Köröst.
- Körösszög – A terület bekapcsolása a Körösök völgye térség „vérkeringésébe” a kapu funkció erősítése.
- Körösmente – Észak-dél irányú összeköttetések megteremtése, a jelen lévő szolgáltatások minőségfejlesztése.
- Körös-Sárrét – A terület ismertségének növelése vonzerőfejlesztése, bekapcsolása a térség aktív turisztikai hálózataiba.
- Felső-Körös – A nem aktív turisztikai célzattal érkezők bevonása, a helyi adottságok maximális kihasználása.
