Nemzeti Víziturisztikai Stratégia

Röviden a koncepcióról

A hazai víziturizmusban rejlő potenciál hatékonyabb kihasználása érdekében 2020. őszén olyan hiánypótló dokumentum kidolgozását kezdtük el, melynek célja egy komplex, az infrastrukturális fejlesztéseken túlmutató ágazati koncepció elkészítése. A program a vízitúrázására alkalmas folyószakaszok helyszíni felmérését követően azonosítja a beavatkozási pontokat, de fejlesztési javaslatokat tesz a szabályozás, az egységes marketingkommunikáció, a szemléletformálás és az oktatás területére vonatkozóan is.

A Víziturisztikai Koncepció és Fejlesztési Program 2030 projekt részletes leírása

A vízi sportok (kajak-kenu, kis hajós vitorlázás, evezés) hazánk sikeres sportágai közé tartoznak. Számos Olimpiai Világ- és Európa bajnoki győzelem fűződik magyarok nevéhez. Népszerűségük már jó ideje a versenysporton kívül is érzékelhető a szabadidős, illetve a turisztikai célú tevékenységekben. A Stratégia a nem motorizált, fizikai aktivitást igénylő turisztikai célú vízi túrázásra minden formájára fókuszál, de emellett a kishajós vitorlázásra és a szabadidős sporttevékenységekre vonatkozóan is tartalmaz javaslatokat.

A Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégiát megalapozó kutatás rávilágított, hogy a vízi turizmus a harmadik legnépszerűbb túratípus hazánkban, a gyalogos természetjárást és a kerékpáros turizmust követően. A hazai tavak, folyók a fürdőturizmus mellett egyre többen utaznak vízi túrázni. A nemzetközi trendek alapján folytatódik a vízitúrázók számának növekedése, és emiatt várható az ehhez kapcsolódó szolgáltatások iránti igény növekedése is. A vízi turizmus amellett, hogy erős belföldi potenciállal rendelkezik, folyóink, tavaink számából és adottságaiból fakadóan nemzetközi szinten is versenyképes. Mindezeket alapul véve az AÖFK kezdte meg a hazai víziturizmus fejlesztési irányait kijelölő szakági stratégia kidolgozását.

A Víziturisztikai Stratégia célja, hogy a hazai víziturizmusban rejlő potenciált fenntartható módon, aknázza ki. Ehhez hálózatos, folyószakaszokra és útvonalakra kiterjedő fejlesztésekre, valamint eladható turisztikai termékek kialakítására van szükség. A Stratégia akcióterületekben gondolkodik melyekre fejlesztési javaslatokat is megfogalmaz. A célok elérése érdekében az intézkedések a vonzerő, infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztés, a szabályozás, a marketing, a kommunikáció, a szemléletformálás és az oktatás területét érintik. A Stratégia időtávja 2030-ig terjed.

A Stratégia megalapozása érdekében helyszíni bejárásokon alapuló helyzetfeltáró tanulmány készült, amelyek során a helyi szereplőktől érkező információkat is figyelembe vettük. A Magyar Kajak-Kenu Szövetséggel, a Magyar Vitorlás Szövetséggel, a Magyar Evezős Szövetséggel és a Magyar Vízitúra Szövetség szakértőivel folyamatos egyeztetések zajlottak és felhasználásra kerültek a NATS keretében készült kutatás eredményei is. Az elkészült Stratégia a hazai vízi turizmus fejlesztésében érintett szereplők konszenzusán alapul, ami a megvalósítás sikerének egyik kulcsa.

A Stratégia jövőképe szerint: 2030-ban a vízitúrázás népszerű, növekvő bázisú túratípus hazánkban. A túrázáshoz biztonságos túraútvonalak állnak rendelkezésre, színvonalas megállópontok hálózatával. A különböző célcsoportok különböző igényeire, erőnlétére szabottan egyaránt elérhetőek a rövidebb és a hosszabb túrák, amelyekhez komplex szolgáltatások kapcsolódnak. A vízitúrázásra vonatkozó szabályok életszerűek, átláthatóak a turisták és a szakmai szereplők számára egyaránt. Minőségi komplex szolgáltatások, egységes közérthető tájékoztatás jellemzi a túratípust, mely minden érdeklődő számára elérhető.

Ennek elérése érdekében az Stratégia az alábbi átfogó célt határozta meg: A vízitúrázás legyen széles társadalmi rétegek számára elérhető, színvonalas szolgáltatásokat nyújtó, minőségi szabadidős tevékenység. 2030-ra az évente vízitúrázók aránya a felnőtt lakosság arányában a 2021-es 8%-ról emelkedjen 15%-ra.

A Stratégia az infrastruktúra, a szolgáltatások és attrakciók, a kommunikáció és elérés, illetve a szabályozási környezet és szervezeti rendszer beavatkozási területekre határoz meg intézkedéseket.